Storytelling hatásosabb a ténynél

Storytelling hatásosabb a ténynél

Manapság egyre felkapottabb az úgynevezett „storytelling”, azaz magyarul a történetmesélés. Megtalálhatjuk a bibliai prédikációktól kezdve a social mediá-n keresztül a különböző tudományos előadásokig, szemmel láthatóan igen nagy sikerrel. De vajon miért is fontos ez?

A storytelling gyakorlatilag végigkísérte az emberiséget a kezdetektől napjainkig. Már a régi korok emberei (Hérodotosz, Tacitus, Manethón, stb.) is történetükkel tanították és szórakoztatták egymást vagy kisebb-nagyobb közösségüket. Egy történet messze több, mint pusztán száraz információk tömkelege. A történetek (amelyek lehetnek valós vagy valótlan mesék is) legalább egy megoldatlan szituációt boncolgatnak, amelyre végül valamilyen módon megoldás is születik. Mindeközben a hallgatóságban érzelmek gyúlnak, elméjükben színesebbnél színesebb képek jelennek meg, olyanok akár, amiket még a legkiválóbb filmes szakemberek is csak nehezen tudnának megvalósítani. Hiszen az emberi elme és annak képzelőereje határtalan! Éppen ezért egy-egy tanmesének a mondanivalója is sokkal inkább megmarad a hallgatóban. Ezt használhatja fel nagyon ügyesen a marketing világa is.

A storytelling alapja nagyon hasonlít arra, mint mikor az általános iskolás kispadban ülve a tanító néni arra kért bennünket, hogy írjunk egy fogalmazást „Nyári élményeim” címmel. Ha emlékezetünk meg is kopott az idők múlása miatt, a „bevezetés-tárgyalás-befejezés” hármassága azért minden bizonnyal ismerős lehet.

Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az „in medias res” kezdéssel szemben érdemesebb felvezetni mondandónkat, már csak azért is, mert ezek további lehetőségeket teremtenek az előadó és a hallgatóság között. Mivel az emberek érzik, ha valami őszintét és tisztát hallanak, nagyon fontos már a történetünk elején a bizalmi kapcsolatot megalapozni, amihez egy frappáns bevezető kiváló eszköz.

Mire a történetünk lényegéhez érünk, addigra már megismerhettük a történetben szereplő főhősünk jellemét, értékeit, társadalmi vagy szociális helyzetét, illetve azokat a feladatköröket, amelyekben hamarosan remekelnie kell. A sztori ezen része tehát a konfliktusokról és a konfliktusok kezeléséről szól majd. A megfelelő előadás-technika választásával (pl. gesztikulációkkal, hangszín vagy hangerő váltakozásával, írásban esetleg nyomtatott nagybetűs írással vagy egyéb írásjelek használatával) tovább fokozhatjuk a hallgatóság érzelmeit. Az pedig, hogy egy közös vízióban vesznek részt, hozzásegíti a hallgatóságot a mélyebb átélésre csak úgy, mint a mozifilmek vagy színházi előadások során.

A katarzis után, mármint miután az adott problémákra megoldás született (és ezzel egyfajta elégedettség érzést váltottunk ki), a befejező részünkben a figyelmet a termékeinkre irányíthatjuk kihangsúlyozva azoknak előnyeit valamint azt, hogy miért is éri meg az embereknek minket választaniuk.

A storytelling-ben az (is) a nagyszerű, hogy gyakorlatilag bárhol alkalmazható. Használhatjuk szóban és írásban egyaránt, persze mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.

TIPP

Ahhoz, hogy igazán hatásosak legyünk, szükséges először azt felmérnünk, hogy inkább a szóbeli kommunikációban vagyunk-e erősebbek vagy pedig az írásbeliben. Ha mindezzel tisztában vagyunk, akkor ennek megfelelően tudunk online vagy offline módon tevékenykedni és használni a social media platformjaiban rejlő lehetőségeket.

Tetszett a cikk? Oszd meg vagy írd meg véleményed ezzel kapcsolatban, fűzz a témához egyéb infót!